A legújabb Green City Akkreditált projekt XIII. Kerület, Béke Tér

Budapest

 

Szervező

13. Kerületi Közszolgáltató Kft

Partnerek, beruházók

13. kerület Önkormányzata

Tervező

Kert – Szín – Vonal Kft.

Kivitelező

13. Kerületi Parkfenntartó Kft.

Szakmai tanácsadó, akkreditáló

Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. 

 

 

Lezárult a XIII. Kerületi Béke tér felújítás terveinek Green City Akkreditációja. megszületett a minősítés is, így elmondható, hogy 58,06%-os eredménnyel újabb Green City akkreditált terv született, és folyamatban van a terv első, már megvalósult ütemének kiviteli akkreditációja is.

A terv akkreditációs értékelése alább olvasható.

Green City Akkreditáció

Projekt neve

Béke tér, közpark felújítás I. II. ütem környezetrendezési terv

Megvalósulás helye

Budapest XIII.kerület, Béke tér

Akkreditáció típusa

 Kertépítészeti szabadtér-építészeti terv akkreditáció

Megvalósulás ideje

2014. 04.

Megrendelő

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata

Tervező

Kert-Szín-Vonal Kft.

Vezető tervező

Szarka Krisztina

Tervezésbe bevont csapat

Tájépítész mérnök

Pálffy Dóra

Vakula Réka

Fenntarthatósági szakértő

Somorjai-Tamássy Zsolt

Kivitelezési és fenntartási szakértő             

Bieber István

Kivitelező

13. Kerületi Parkfenntartó Kft.

Akkreditáció státusza

Green City Akkreditált

 

A megvalósult projekt/terv rövid bemutatása és a Green City akkreditáció indoklása:

A XIII. Kerületi Önkormányzat 2011-ben zöldfelületi stratégiát és zöldhálózat-fejlesztési programtervet alkotott. Az Angyalzöld néven futó programban a kerület számos közparkja, köztere, játszótere stb. megújult már. E programba illeszkedik a Béke tér megújítása is, mely projektben a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.-vel együttműködve azt a célt tűzte ki a megbízó és a tervező csapat, hogy a terület az ökológiai és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve újuljon meg.

A tervezési folyamat első lépéseként az Önkormányzat a Közszolgáltató Kht. bevonásával közvélemény kutatást végzett a lakosság körében, mely kutatás eredményeit felhasználva az  Kert-Szín-Vonal Kft. munkatársai alakították ki a megépítendő park tervét. 

A folyamatban a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. , mint szakmai tanácsadó a környezeti fenntarthatósági elvek tervbe, s ezeken keresztül az elkészült projektbe integrálásáért, valamint a terv minősítéséért és akkreditálásáért felelős. Az első ütem kivitelezése megtörtént, a  kivitelezést a 13. Kerületi Parkfenntartó Kft. végezte. (A kivitelezés nem képezi jelen akkreditáció tárgyát.)

A tervezési terület (Hrsz.: 27403/2, 27403/6, 27436) Budapest XIII. kerület központjában, a kerületi Önkormányzat épülete mellett helyezkedik el. Északról az Országbíró utca, keletről a Jász utca, nyugatról a Béke út, délről az Önkormányzat felszíni parkolója határolja. A területet három oldalról zárt, több szintes épületek határolják, csak a Béke út felől nyitott - itt a kétszer kétsávos út és a villamos sínek túloldalán még egy kisebb zöldfelület is található, ami névleg még a Béke térhez tartozik. A terület tulajdonosa a Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata, fenntartója a 13. Kerületi Parkfenntartó Kft.

A tervezők a fenntarthatóság szociális- környezeti-gazdasági aspektusait egyaránt igyekeztek figyelembe venni, leghangsúlyosabban és legsikeresebben az egészséges talajélet és fenntartható növényzetet befolyásoló tényezőkre reagáltak. Az egészséges vízkörforgást célzó tervi elemeknél azonban sajnos hiányosságok mutatkoznak, s a park energiaháztartásának mérlege sem mozdul pozitív irányba, ez a két témakör a kivitelezés és fenntartás során azonban tovább fejleszthető. A humán-egészségügyi szempontok és a fenntartható anyaghasználat terén az eredeti állapothoz képest előrelépések történtek, e két téren jó eredményt értek el a tervezők.

A kertépítészeti kiviteli terv az elérhető 515 pontból 294 pontot ért el, így megfelelt a Green City Minősítő Rendszerben©. Ennek megfelelően a projekt Green City Akkreditált, s mint ilyen, Green City minősítő oklevélre és akkreditációs pecsétre jogosult.

Az akkreditáció dokumentumain felül a tervező csapat betekintést kérhet a minősítő pontrendszerbe és indoklást kérhet adott pontokat illetően.

Alábbiakban a pontrendszer témái szerint foglaljuk össze a terv tartalmát és az akkreditáció indoklását.

 

 


Összesen

515/299

58,06%

 

Stratégia

szöveges munkarész pontérték nélkül

A Green City típusú tervezés lényege, hogy a fenntarthatóság különböző aspektusait egyszerre, azok kölcsönhatásait is vizsgálva vegyük figyelembe. A tervezés első lépése ezért a stratégiaállítás, melynek célja a vizsgálatból levezetett fenntarthatósági célok megállapítása (a pontrendszer minden vizsgált témakörében), valamint a célokhoz rendelt integrált megoldások megnevezése.

 

Megvalósulás és értékelése:

A tervezés előtt a lakossági kérdőívezésre került sor, mely során a park terhelését és a lakossági igényeket mérték föl a tervezők. Ezen felül a növényzet részletes felmérésére is sor került. Egyéb jellegű, komplex vizsgálat, mely megalapozhatta volna a stratégiát, sajnos nem készült.

A tervezők céljai a tervezés előtt nem kerültek rögzítésre, ám bizonyos a fenntarthatóság fogalomkörében is értelmezhető célok a műleírásból azonban visszavezethetőek (mely célok elsősorban a funkcionális és esztétikai igények kielégítésére szolgálnak).

 

Ajánlás:

Alapos vizsgálat nélkül a tervek fenntarthatósági szempontok szerinti hiteles minősítése komoly nehézségekbe ütközik, a stratégia elkészítése pedig abban segít, hogy egyszerű, kézenfekvő, ám több területre egyszerre ható megoldást találjon a tervező.  A Green City típusú integrált tervezés alapkövei ezek, ezért a jövőben ajánlott ezeket elkészíteni.

1.      Vízkörforgás management

66/22

Meglévő állapot:

A tervezési területen az átalakítás előtt 33,4% vízzáró, 2% vízáteresztő burkolat és 64,6% növényzettel fedett terület volt található. A csapadékvíz talajba jutásáról és elszikkadásának mértékéről talajtani vizsgálat hiányában nincs információnk. A meglévő, kiterjedt lombkoronaszint a csapadéklefolyás sebességét nagymértékben lassította, az elfolyást csökkentette. A cserjeszint kis kiterjedésű volt, a gyepszint csapadékmegtartó hatása elhanyagolható. A területen nem volt természetes vagy művi vízvisszatartó/szikkasztó. A meglévő kiselemes térkő burkolat vízzárónak tekinthető.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

Az átalakítás után a parkban 19% vízzáró, 17% vízáteresztő burkolat és 60% növényzettel fedett terület található. Tehát 10,4%-kal csökken a vízzáró felületek nagysága, 15%-kal nő a vízáteresztő burkolatok nagysága, és 2%-kal csökken a zöld növényzet kiterjedése.  Az összes burkolt felület 47,2%-a vízáteresztő. A tervezett burkolt felület pedig 100%-ban vízáteresztő.

A meglévő fák lombkoronaszintje további fontos csapadékmenedzsment tényező, így e fák megtartása fontos eleme a tervnek. Tovább javítja a víz beszivárgásának lehetőségét a terület cserjeszintjének és lágyszárú állományának gazdagítása.

Összességében a terv szerint a nem vízáteresztő/kopár, növényzettel nem beültetett felületek kiterjedése 1,5%-kal csökken. A csapadék talajba szivárgását befolyásoló tényezők csekély mértékben ugyan, de kedvezőbbek az eredeti állapotnál.

A tervezők a fenntartható városi vízkörforgás-management rendszer részeként mélyvonalak (SUDS) rendszerének építését írták elő a kitermelt földből létesített mikrodombokhoz kapcsolódóan,  a tervezési terület észak-keleti részén, a Jász utca mentén. Első ütemben javasolják füvesítését, későbbiekben talajtakarókkal való beültetését.

Javítja a terület vízmegtartó potenciálját az is, hogy a kiírás szerint a nem gyeppel fedett területek 100%-ban elbomló szerves anyagokkal (mulccsal) borítottak. További pozitívum, hogy a tervezett terület öntözési igénye a tervek szerint csökken, valamint hogy az automata öntözőrendszer talajvízkútból származó vizet fog használni.

 

Ajánlás:

A jelen tervdokumentációban felsorakoztatott megoldások alapvetően jók. Viszonylagosan kis pontértékükért az felelős, hogy sajnálatosan csak kis területen fejtik ki hatásukat. A jövőben javasolt a teljes tervezési területre ható több elemet is magába foglaló, egymással együttműködő struktúrába fogott fenntartható városi szikkasztó rendszer (SUDS) alkalmazása.

2.      Talajmanagement

60/48

Meglévő állapot:

Vizsgálat híján nem tudjuk, milyen összetételű és szerkezetű a Béke tér talaja. Mivel a tervezési terület nagy része beépítetlen, burkolatlan felület, melyen kiterjedt vegetáció található, feltételezhető, hogy a talaj az átlagos tömörödött, levegőtlen városi talajoknál kevésbé kötött, jobban átszellőzik, a termőréteg vastagabb, annak humusztartalma az átlagosnál magasabb.  Szintén feltételezhető, hogy a főbb közlekedési útvonalakon tömörödötté vált a talaj, a meglévő kiselemes térkő burkolat a gyakorlatban vízzárónak tekinthető. A talaj vízmegtartó képességéről vizsgálat hiányában nincs adat.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

Az átalakítás során a tervek szerint a kitermelt humuszréteget elkülönítve, a legjobb gyakorlatok szerint kezelik, a kitermelt (nem szennyezett) altalaj 100%-a hasznosított a helyszínen, a tervezők kiírása szerint altalaj behozatalára nincs szükség. A tervezők mellékeltek talajkezelési tervet, melyen feltüntették a felvonulási utak és depóniák helyét, a nem bolygatott területe aránya 75%. Sajnálatos, de az adott körülmények között indokolt, hogy bár a vízáteresztő burkolatok nagysága nő, az összes felület csupán 17%-a vízáteresztő. A tervezett burkolatok helyes kivitelezés mellett ténylegesen vízáteresztőek.  A terv előírja a kivitelezés végén a betömörödött talaj fellazítását, a mesterséges műtrágyák kerülését, s a természetes talajjavítók (szerves komposzt és a helyszínen kitermelt növényi hulladék talajjavítóként való) alkalmazását. A tervezett növények számára általános talajjavítási megoldást javasol. Pozitívum, hogy a terven nem szerepel kopár talajfelszín. Földbehozatal esetére a tervezők meghatározták a megfelelő forrásokat. Az új közművek helyét úgy határozták meg, hogy azok nem károsítják a növényzetet.

 

Ajánlás:

Az egészséges talajélet megteremtése nagy részben a kivitelezésen múlik, a tervező felelőssége a pontos előírások megfogalmazása. Ezért a kivitelezői rutin/általános megoldások elkerülésére a jövőben javasolt az ültetendő növények igényeinek leginkább megfelelő talajjavítási módok (anyagok és technikák) konkrét megnevezése.

3.      Növényi rendszerek

116/79

Meglévő állapot:

A kiindulási állapotban a teljes tervezési terület 64,6 %-a volt zölddel borított felület. A területen 212 példányból álló faállomány volt található, ezeknek 65 %-a jó egészségi állapotú. A tervezők a kiemelkedően értékesnek tartott faállományt 109 egyedben határozták meg, ebből koros fa (> 45 cm) 47 db. Jogi oltalom alá tartozó növényfaj vagy egyed nem található a parkban. A faj- és fajtaválasztékot tekintve közönséges mezofiton várostűrő fák alkotják a fásszárú állományt. A parkrész lombkorona-borítottsága 41%. A tervezési területen a cserjék aránya alacsony, a teljes terület mindössze 4,1%-a, vizuális-esztétikai, s környezeti-kondicionáló szerepük egyaránt csekély. A lágyszárú dísznövények aránya is csekély, évelők és díszfüvek 3,57%-ban, egynyári növények 0,94%-ban borították a felszínt. A terület nagy részét kikopott, leromlott állapotú gyepfoltok borították. A területen áttaposások voltak láthatóak, kopár talajfelszín sok helyen volt megfigyelhető.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

A tervezés során a park értékes növényzetét megőrizték. Javasolták egyes fák ifjítását, szárazgallyazását, de kivágást csak kipusztult vagy rendkívül balesetveszélyes, korhadásnak indult egyedeknél írtak elő. A tervezők jelentősen gazdagították a cserjeszintet, csakúgy, mint az évelők, díszfüvek, valamint az egynyáriak állományát. Ennek megfelelően a biomassza sűrűség index növekedett annak ellenére is, hogy az újonnan létesített burkolatok miatt a növényzettel fedett területek nagysága az eredeti 64,6-ról 60%-ra csökkent.

A tervezők törekedtek ökoreleváns és biodiverz ültetések létrehozására. Az ültetendő fajok  61%-a ökoreleváns ami jó eredménynek mondható, a tervezők célja az eredeti állományalkotó fajok  megjelenítése volt. Az ültetés megfelelően változatos,83 fajból áll, így biodiverzitását tekintve eléri a kívánt szintet. A tervezők  ugyan nem éltek a természetes szukcesszió kínálta eszközökkel, ám az állati biodiverzitást növelő technikákat alkalmaztak (madáretetőket, fészkelésre alkalmas odúkat, rovarhoteleket terveztek elhelyezni a parkban, illetve nagyszámú évelőt és mézelő növényeket terveztek). Pozitívum, hogy a tervezett park fizikálisan és fajok szintén is kapcsolódik a környező zöldfelületek rendszerébe (bár utóbbi egyezés vizsgálat hiányában nem igazolt, számszerűsítésére az akkreditálónak nem volt lehetősége).

További dicséretes elem a tervben a növényfajok kiválasztására használt gondos táblázatos rendszer, mely nagy energia befektetést és sok utánajárást igényelt a tervezőktől.

A növénykiültetés humán-egészségügyi szempontokra is reagál: a szennyezésnek leginkább kitett helyen, a Szent László templom és a Béke út közötti széles zöldfelületen olyan többszintes, széles növénysáv telepítését javasolják, mely elősegíti a motoros közlekedésből származó szennyezés szűrését. Ugyanez a szűrő funkció a tervezési terület teljes nyugati határán indokolt lenne, ám a további szakaszon esztétikai szempontból ez nem lehetséges, viszont mindenképp pozitív, hogy a szennyezésnek leginkább kitett területen gondoskodtak a szűrő felület megjelenéséről. A tervezők a kiírásban kitérnek a halott növényi anyagok újrahasznosítására. Az ültetés gazdasági vonatkozásai kettősek. Pozitívumok: a növények beszerzési forrására és módjaira gazdaságos megoldást javasolt; árnyékos helyeken gyep helyett árnyéktűrő lágyszárú ültetést javasolt; nagy öntözési igényű gyepfelület csak a funkcionálisan feltétlenül indokolt területeken jelenik meg. Hosszú távon a park öntözési igénye a jelenlegihez képest jelentősen csökkeni fog. További fejlődés volna elérhető a fenntartási igényes egynyári növények által borított felület egy részének vagy egészének dekoratív évelő és cserje kiöltetéssel történő kiváltásával..

A növényzet megfelel a jellemző terhelésnek, s feltételezhetően kielégíti a beazonosított használói igényeket (melyek azonban vizsgálatban/ műleírásban nem kerültek rögzítésre). A park humán-társadalmi funkciói gazdagodnak, a felújítás a tudatos városzöldítés (Angyalzöld projekt) hatásos eleme.

 

Ajánlás:

A jövőben javasoljuk, – ha a projekt engedi, akár kísérleti jelleggel. - dinamikus ültetési technikák -mint legfenntarthatóbb ültetési módok- alkalmazását. A fajlistát ajánlott úgy összeállítani, hogy az ültetések öntözési igénye minimális legyen, azaz elhagyható legyen az igen energiaigényes öntözőrendszer telepítése. Ugyanezen okból előrevivő volna az egynyáriak arányának jelentős csökkentése.

4.      Anyaghasználat

105/63

Meglévő állapot:

Az átalakítás előtti állapotban átlagos állapotú burkolatok, hulladékgyűjtők és padok voltak megtalálható a térrészen, valamint egy kerítéssel körbevett játszótér a terület észak-keleti részén. A területen megtalálható és a felújítás során a bontásból kikerült berendezésekről és anyagokról nem készült részletes lista.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

A tervezők törekedtek a meglévő anyagok minél nagyobb százalékban való megtartására. Felmérés híján azonban nem tudjuk, mely anyagokat és milyen mértékben minősítették a tervezők (eredeti funkciójában) újrahasználhatónak, s melyeket (más formában, ám nem alacsonyabb használati értékkel) újrafelhasználhatónak.

Az építés során elbontott, újrahasználható berendezéseket (egy kandelábert és egy hulladékgyűjtőt) 100%-ban visszaépítették a parkba. Az átalakítás során feleslegessé váló, újrahasznosítható kitermelt anyagokat a műleírás szerint 100%-ban hasznosítják újra. A sétány bontásából kikerülő anyagokat (térkő, alépítmény, szegély) az új sétányhoz használják fel, a tükörszedés során kikerülő, nem szennyezett földet a helyszínen terítik el. A meglévő növényzet nagy részét megőrzik: a cserjék egy részét a területen belül áttelepítik, a területről kikerülő növényanyagot (a gallyazásból származó nyesedéket) a kiírás szerint talajjavításra használják. Mindezek együttvéve jelentős eredményt jelentenek az újrahasznosítás terén, ami a gazdaságosságon túl  a fenntarthatóság irányába történő előremozdulást jelent. Upcyclingra nincs példa a területen.

Az új anyagok kérdésében az időtállóságra és takarékosságra törekedtek a tervezők. A park látogatottságának növekedésével számolva az építményeket, műtárgyakat tényleges igényekre tervezték, csak a szükséges mennyiségű, de masszív felépítésű tehát strapabíró berendezés és utcabútor (játszószerek, fitnessgépek, padok, szelektív gyűjtők és kandeláberek) kerül kihelyezésre. A tervezett szabadtér-építészeti elemek minőségük és szerkezeti kialakításuk folytán ellenállóak, várható élettartamuk magas. Az öntöttgumi burkolat példa a kreatív anyaghasználatra a téren. Élő növény, mint architektúra alkalmazására nincs példa.

További pozitívum, hogy az építési nyersanyagok (pl. zúzottkő) összetevőire és beszállítóira adnak ajánlást a tervezők.

A területen használt tájépítészeti anyagok javítják a vízkörforgást és nem akadályozzák nagy mértékben a tápanyag körforgását. Az anyagokat alkalmasak a feltételezett emberi és társadalmi funkciók kiszolgálására. A tervezők kiírják a kivitelezőnek, hogy az anyagbeszállítók elismert környezetirányítási gyakorlattal rendelkeznek gyártási folyamataikban. Pozitívum, hogy a felhasznált anyagok több mint 50%-ban hazai termékek.

 

Ajánlás:

A jövőben a még jelentősebb eredmények elérése érdekében elengedhetetlen a vizsgálat részeként részletes anyagfelmérést készíteni, valamint a bontás során kikerülő anyagokat számszerűsíteni.

Javasoljuk, hogy a  tervezők  nyersanyagok tekintetében kövessék a Green City által preferált összetevőket és gyártási technológiákat (pl. kizárólag minősített erdőgazdaságból származó fa, rozsdamentes acél stb. használata). Ajánlott élő növény, mint architektúra alkalmazása.

5.      Humán és társadalmi tényezők

114/64

Meglévő állapot:

A tervezők felmérték a jellemző a parkhasználatot, mely összhangban van a park kialakításával. Az Önkormányzat épülete körüli, padok nélküli díszkert átközlekedő terület, a Floridsdorf sétány és a Szent László templom közötti parkrészben található “Őshajó" szobor előtti nagyobb gyepfelület ad helyet a kerület számos rendezvényének. A park forgalmas utaktól távol eső, keleti része fás-ligetes jellegű, sok koros, értékes fával, padokkal, játszótérrel, ez a leginkább kihasznált parkrész. A tervezési terület mindenki számára nyitott, bárki használhatja. A parkot a nap minden szakában használják, nincs jellemző parkhasználói korosztály.

A terület tömegközlekedéssel megközelíthető: nyugati határán villamos vonal fut, s több buszjárat megállója is található a közvetlen közelben.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

A tervezési terület előnye, hogy 100%-ban nyitott, átjárható és megközelíthető, szerkezetileg és funkcióját tekintve is a városi zöldfelületi rendszer része, mely szerepében a terv megerősíti a területet. A tervezők célja volt a parkot használók fizikai egészségének javítása a növényi rendszerek segítségével, ennek módjait s korlátos érvényesülését a növényi rendszer ismertetésénél bemutattuk. A park megfelel a feltételezett használói igényeknek: az emberi igényeket kiszolgáló létesítmények megtalálhatók a helyszínen, illetve jelen tervben szerepel a kialakításuk (pihenők, ivóvíz-kút, sétautak, játszótér). A felnőttek aktív rekreációs igényeihez igazodó fitness-park rész kialakításával új funkcióval gazdagodik a park. A tervezők elsősorban a használók fizikai egészségének megőrzésére koncentrálnak.

Vizsgálat híján nem tudjuk, jellemezték-e a parkot az átalakítás előtt közbiztonsági problémák. Tervi szinten a park átlátható, biztonságos. Negatív elem, hogy a tervezők nem célozták meg a használók környezeti nevelését, pedig a játszótér funkció és a fitnesspark telepítése erre adott volna alkalmat.  Negatívum, hogy a közvélemény-kutatáson túl valódi közösségi tervezésre és kivitelezésre, valamint a területet használók fenntartásba való bevonására nem került sor.

 

Ajánlás:

A jövőben hasonló projektek tervezésekor javasoljuk a lakosság/használók szélesebb körű bevonását a tervezésbe, kivitelezésbe, fenntartásba (pl. kézenfekvő lett volna az Önkormányzat dolgozóinak, illetve a katolikus plébánia gyülekezeti tagjainak bevonása az ültetésbe).

Ajánlott továbbá a fizikai egészséget célzó növényi megoldások körének szélesítése, pl. az Önkormányzat épülete mellett kijelölt dohányzóhely körül megfelelő fajösszetételű növényzettel a dohányfüst szűrése.

A területen található játszótér kiváló helyszíne lehet a környezeti/fenntarthatósági nevelésnek: a jövőben javasoljuk rövid, közérthető információs táblák, illetve egyszerű (például a Margitszigeti ökojátszótéren található lábnyomkövekhez hasonló), játékos foglalkoztatók kihelyezését.

 

6.     Energia

54/23

Meglévő állapot:

A terület az átalakítás előtt átlagos intenzitással használt és fenntartott, városi közpark volt. Növényzetét kézzel öntözték, a közvilágításon kívül energiafogyasztó berendezések nem voltak találhatóak a parkrészletben.

 

Vonatkozó tervdokumentáció értékelése:

A tervezési terület egészének energiafogyasztása (a kialakítást és a fenntartást is számítva) abszolút értékben megnőtt, hiszen a tervezők célja vonzó, növényzetben gazdag, intenzív fenntartású parkrészletek kialakítása volt.

A kiültetési tervben szereplő fás szárú és évelő növények városi körülmények közt átlagos fenntartással jól teljesítenek, viszont nagy fenntartási igényű növényfoltok (nagymértékű egynyári ültetés) jelenik meg. Az utcabútorok tartós anyagból készültek, gondos kivitelezéssel, élettartamuk hosszú, bár előállításuk energiaigényes. A területen található anyagok újrahasznosításával csökken az anyagok előállítására, odaszállítására fordított energia.

Új energiaigényes gépészeti eszköz jelenik meg a területen az automata öntözőrendszer által, mely azonban energiahatékonyan üzemeltetett.Tervezői alaposságra utal, hogy a világítótestekben energiatakarékosak izzók kerültek betervezésre.  Megújuló energiaforrás használatára nincs példa a területen.

Pozitívum, hogy a tervdokumentáció tartalmaz fenntartási tervet. A tervezők számításai szerint a gépi fenntartási munkák mind csökkentek, azaz csökken az elhasznált üzemanyagok, kenőanyagok, stb. mennyisége, a kézimunka igényes feladatok azonban nagymértékben nőttek.

 

Ajánlás:

Javasoljuk, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, alkalmazzanak megújuló energiát a területen, akár tényleges, akár jelzés értékű funkcióval (pl. a Margitszigeti ökojátszótér emberi energiával működtethető vízjátéka). Ajánlott a tervdokumentációban részletezni a fenntartónak, milyen fenntarthatósági mutatókat javasolnak mérni a fenntartás során.

 

 

Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.

2014-05-14  Budapest