Green City Minősítő Rendszer

Mi a Green City Minősítő Rendszer?

  • Környezeti minősítő rendszer

  • Zöld fenntarthatósági tudásbázis kérdések formájában

  • Tervezési segédlet

  • Ön- és külső ellenőrzési eszköz

  • Marketing tőke

A környezeti fenntarthatóság témában összegyűjtött tudás gyakorlatba ültetésének érdekében megalkottuk a Green City Minősítő Rendszert©: egy környezeti minősítő rendszert, mely a fenntartható szabadterek alakításának kritériumrendszerét tartalmazza. Segítségével bármely szabadtéren megvalósuló projekt környezeti fenntarthatósági szempontok szerinti megfelelősége minősíthető, s megfelelőség esetén akkreditálható.

A minősítő rendszer pontozásos alapon tanúsítja egy-egy szabadtéri projekt megfelelőségét, legyen szó egy magánház kertjéről, irodai zöldtetők építéséről, vagy nagy volumenű városrehabilitációs projektekről. A minősített projekt által a település/ beruházó minőségi, fenntartható projekttel gazdagodik, s élvezheti ennek közvetlen környezeti és szociális, valamint gazdasági hasznát, ezen felül az akkreditáció komoly marketingelőnyét.

A Minősítő Rendszer rövid ismertetője csatolva olvasható és letölthető.

Milyen típusú projekteknél alkalmazható a Green City Minősítő Rendszer?

A minősítő rendszer bármely, szabadtéri projektelemet is tartalmazó projektre alkalmazható, akár meglévő terület megújításáról, rehabilitációjáról, akár új terület létrehozásáról van szó. Segítségével tervezhetők és értékelhetők önkormányzati- és magán beruházások, elsődleges funkciótól függetlenül: a rendszer ugyanúgy alkalmazható magánkerteknél, mint nagy léptékű infrastrukrurális (közmű-, közút-) beruházásoknál, vagy települési szabadtér-rekonstrukcióknál, településközpont-rehabilitációknál.

A minősítő rendszer témái és szerkezete:

  1. Stratégiaformálás és prioritások rögzítése 

Szöveges munkarész pontérték nélkül.

  1. Ökociklusok: Vízkörforgás menedzsment

Egy terület vízkörforgásának menedzselésekor célunk helyreállítani vagy fejleszteni a terület vízkörforgását a célból, hogy kezelni tudjuk a lehulló zápormennyiséget és az áradásokat, hogy befolyással legyünk a levegőszennyezésre, a mikroklímára és klímára.  Célunk visszatartani és maximálisan felhasználni a csapadékvizet, megfelelő növényzet telepítésével és helyes vízgazdálkodással megtisztítani a termőföldet, egészséges felszíni és felszín alatti vízhálózatot létrehozni, s olyan épületeket és építményeket emelni, melyek a zöld és kék infrastruktúrával együtt élnek.

A vízkörforgás menedzsment alapelemei: csapadékvizek visszatartása természetes és művi technikákkal (növényzet, lombos fák telepítése, záportározók, szikkasztók építése, stb.), a vizek bejuttatása a talajba és a növények számára a víz elérhetőségének biztosítása (kevés burkolt felület, vízáteresztő burkolatok használata).

  1. Ökociklusok: Talaj menedzsment

A talajmenedzsment terén történő beavatkozásokkal célunk helyreállítani és olyan szintre fejleszteni a talajminőséget, mely szinten a talaj fenntarthatóan ellátja az ökologikus szempontok alapján ültetett növényzetet, valamint megtartja/növeli a megkötött karbonmennyiséget a megfelelő szerkezeti, tápanyagbeli és biológiai feltételeknek köszönhetően.

A talajmenedzsment alapelemei: a területről az építkezés közben kitermelt al- és feltalaj helyben tartása, helyben hasznosítása, minimális talajbolygatás, természetes talajjavító adalékok használata, víz számára áthatolhatatlan burkolatok minimalizálása.

  1. Ökociklusok: Növényi rendszerek fejlesztése

Célunk helyreállítani és fejleszteni a terület növényi rendszerét azért, hogy a település és lakói élvezhessék annak ingyenes szolgáltatásait. Cél, hogy a növényi rendszerek ökológiailag releváns és a vonatkozó humán-társadalmi és gazdasági szempontrendszerbe integrált használatával fenntarthatóbbá tegyük a városi létet.

 

A növényi rendszerek fejlesztésének alapelemei: bármely a területen érvényes globális, regionális vagy helyi védelem alá tartozó növényfaj megóvása, a növényzet mennyiségi és minőségi fejlesztése a terület környezeti és szociális problémáinak (pl. levegőminőségi problémák, zajhatás, vandalizmus, stb.) figyelembe vételével, koros fák alkalmazásának előtérbe helyezése, programspecifikus faméret a magonctól a túlkoros fákig, ökológiailag adekvát növényhasználat (honos fajokra alapozott települési társulások kialakítása), a természetes szukcesszió mint szövetséges kihasználása, zöldfelületi rendszer tudatos gazdagítása.

  1. Anyaghasználat

A tájépítészeti anyagok kiválasztásakor törekednünk kell arra, hogy olyan anyagokat használjunk, melyek nem csupán funkcionális és esztétikai igényeket elégítenek ki, de a lehető legkevesebb negatív hatással vannak környezetükre, ha lehet, pozitívan befolyásolják azt egész életciklusuk alatt.

A fenntartható anyaghasználat alapelemei: a "csökkentsd - használd újra - hasznosítsd újra" elv alkalmazása, az anyagok életciklus elemzésének használata a kiválasztásban, tényleges igényekre való méretezés, a növénynek mint tájépítészeti és építészeti anyagnak a fenntarthatóság jegyében való tervezése és használata (építés élő növényekkel, halott növényi anyagok helyben tartása vagy újrahasználata, csökkentett fenntartási igényre való tervezés stb.), minimális beágyazott energiát tartalmazó új, helyi anyagok használata.

  1. Humán és társadalmi hatások

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb városi környezetben megvalósuló tájépítészeti beavatkozást, zöld beruházást - a természeti rendszerek tiszteletben tartásával - az emberek számára valósítjuk meg. Ezért célunk olyan területeket létrehozni, melyek a természet erejével az egyéni és társadalmi jóllétet szolgálják.

Az egyéni és társadalmi jóllétet szolgáló beavatkozások alapelemei: a zöld területek fizikai és vizuális elérhetőségének biztosítása, a tervezés során a természeti és szociális környezet jellemzőinek figyelembe vétele, társadalmi igények feltérképezése és valós igényekre való tervezés, társadalmi bevonás, fizikai és mentális egészségmegőrzés, munkahelyteremtés mint tervezési szempont használata.

  1. Energia

A környezeti és gazdasági fenntarthatóság egyik alapvető célja, hogy olyan területeket hozzunk létre, melyeknek alacsony az energiaigénye.

Az alacsony energiaigényű területek létrehozásának alapelemei: a természet ingyenes szolgáltatásainak használata energiacsökkentésre (zöldtetők, zöldfalak, növényi árnyékolók szigetelő és széltörő hatásának kihasználása stb.), megújuló energiaforrások használata és esztétikai-vizuális integrálása, alacsony gondozási igényre való tervezés, energiatudatos működtetés (mozgásérzékelő világítás, időzített elektromos berendezések használata, stb.).

A minősítő rendszer tudásbázisa főként az európai Green City szakmai sztenderdek normabázisaiból származik, de az alapvető nemzetközi- és hazai kutatásokat, publikációkat és tapasztalatokat is figyelembe vettünk megalkotásakor, melyeket folyamatosan aktualizálunk.

A Magyarországon első és egyedülálló "Green City Minősítő Rendszert" a több mint egy évtizedes működésünk folyamán több fenntartható- és biodiverz mintaprojekteken keresztül teszteltük már. Az ország különböző részein számos sikeresen megvalósult mintaprojektekből származó adatokat, információkat és tapasztalatokat a lehető leggyorsabban feldolgoztuk, aktualizáltuk és beépíttettük a minősítő szempontrendszerbe és a tervezői-, kivitelezői-, fenntartói gyakorlatba. Keressen meg bennünket a természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése mellett, a multidiszciplináris projekt-szemléletű, a komplex ökológiai feladatok-lehetőségek-célok, azaz az „ökováros” kontextusba helyezett, a klímatudatos települési Zöld Infrastruktúra Stratégiákkal kapcsolatban és kérjen egyedi Ajánlatot a települési ökologikus zöldfelületi rendszerekre készített speciális Green City Akkreditáció lehetőségéről is