Green Sweden 2013 - Vérmező, Kerékpáros pihenőpont

Green City Akkreditáció

Projekt neve

Vérmező, kerékpáros pihenő

Green Sweden 2013 program keretében

Megvalósulás helye

Budapest I.kerület, Vérmező

Akkreditáció típusa

 Kertépítészeti kiviteli terv akkreditáció

Tervezés/megvalósulás éve

2013.10

Megrendelő

Budapest Főváros Önkormányzata

Partnerek, beruházók

Budapest Főváros Önkormányzata, svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, HAGS, Metropol, Skanska, Volvo, Cepel

Tervező

S-Tér Kft.

Vezető tervező

Sándor Tamás

Tervezésbe bevont csapat

Tájépítész mérnök

Kaposi Nóra

Tájépítész mérnök hallgatók

Czeiz Zsuzsanna, Balogh Fanni

Fenntarthatósági szakértő

Somorjai-Tamássy Zsolt

Kivitelezési és fenntartási szakértő             

Bieber István

Kivitelező

Főkert Nonprofit Zrt.

Akkreditáció státusza

Green City Akkreditált

Összesen

489/330

67%

Stratégia

szöveges munkarész pontérték nélkül

A Green City típusú tervezés lényege, hogy a fenntarthatóság különböző aspektusait egyszerre, azok kölcsönhatásait is vizsgálva vegyük figyelembe. A tervezés első lépése ezért a stratégiaállítás, melynek célja a vizsgálatból levezetett fenntarthatósági célok megállapítása (a pontrendszer minden vizsgált témakörében), valamint a célokhoz rendelt integrált megoldások megnevezése.

A kerékpáros pihenő tervezésére felállított stratégia konkrét célokat fogalmaz meg a fenntarthatóság vizsgált hat aspektusában. A három alapcélból kettő elsősorban funkcionális—társadalmi szempontokra koncentrál, ennek túlsúlya a tervben is érződik. Harmadik célként az egészséges vízkörforgás megteremtését jelölik meg a tervezők, ám a megvalósult projektben ez csak korlátosan érvényesül.

Ajánlás:

A jövőben ajánlott a környezeti tényezőket a funkcionális igényekkel legalább azonos súllyal kezelni. Minthogy a gyakorlat szerint a projekt kötöttségei (anyagiak, határidők stb.) diktálnak. Ez ugyan átlagon felüli tervezői odafigyelést igényel, de a plusz erőfeszítés hosszú távon megtérül, és csak így érhető el a tervezői rutinon történő változás.

1.      Vízkörforgás management

68/23

Meglévő állapot:

A tervezési területen az átalakítás előtt 8,4% (125 m²) vízzáró, 19% (283 m²) vízáteresztő burkolat és 68% (1006 m²) növényzettel fedett terület volt található. A csapadékvíz talajba jutását akadályozta a jellemzően vékony humuszréteg, illetve a talaj tömörödése. A meglévő, kiterjedt lombkoronaszint a csapadéklefolyás sebességét nagymértékben lassította, az elfolyást csökkentette. A cserjeszint kis kiterjedésű volt, a gyepszint csapadékmegtartó hatása elhanyagolható. A területen nem volt természetes vagy művi vízvisszatartó/szikkasztó. A vizsgált terület talaja mesterséges feltöltés; a sitt, városi törmelék elfordulási esélye nagy, tehát a vizsgálat szerint a csapadék gyorsan elszikkad, helyben tartására gondot kell fordítani.

A tervezők stratégiai céljai:

-      párolgás növelése

-      csapadékvíz helyszínen való hasznosítása

-      vízáteresztő burkolat alkalmazása

Megvalósulás és értékelése:

Az átalakítás után a parkban 6% (99 m²) vízzáró, 29% (437 m²) vízáteresztő burkolat és 64% (952 m²) növényzettel fedett terület található, tehát 2%-kal csökken a vízzáró felületek nagysága, 10%-kal nő a vízáteresztő burkolatok nagysága, és 4%-kal csökken a zöld növényzet kiterjedése.  Összességében mintegy 91%-ra nő a vízáteresztő felületek nagysága. Ez együtt azt eredményezi, hogy a csapadék a korábbinál nagyobb felületen tud beszivárogni a talajba. A nagyobb felület egyben jobb minőségű is, ugyanis a meglévő gyöngykavics burkolat olyan mértékben volt betömörödve, hogy gyakorlatilag vízzárónak tekinthető, míg a tervezett stabilizált murvaburkolat helyes kivitelezés mellett ténylegesen vízáteresztő. A meglévő fák lombkoronaszintje további fontos csapadékmenedzsment tényező, így e fák megtartása fontos eleme a tervnek. Tovább javítja a víz beszivárgásának lehetőségét a terület cserjeszintjének gazdagítása. A tervezők a terület észak-nyugati oldalának sík terepét megmozgatták oly módon, hogy a kialakuló terep a rá hulló csapadék vizének egy részét helyben tartja. Szintén javítja a terület vízmegtartó potenciálját, hogy a nem gyeppel fedett területek 100%-ban elbomló szerves anyagokkal (mulccsal) borítottak.

Bár a vizsgálatban hangsúlyos pontként említik, a talaj szerkezetének következtében a vízszintes felületekről gyorsan elszikkadó csapadékvíz problémájára nem adnak választ a tervezők. A terven az észak-nyugati oldal terepalakulatán kívül nem szerepelnek természetes vagy mesterséges szikkasztók (suds-ok), ezeknek hiányával lecsökken a terület vízmegtartó képessége, a csapadékvíz újrafelhasználásának lehetősége. További negatívum, hogy a tervezett terület öntözési igénye a kiterjedt gyepfelületek és a tervezett intenzív használat következtében nem csökken, automata öntözőrendszer kiépítése válik szükségessé. Tervezési kötöttség, hogy a rendszert ivóvízhálózatról kell üzemeltetni, s az üzemeltetéshez használt energia nem megújuló forrásból származik.

Ajánlás:

A jövőben hasonló kondíciók között ajánlott a nagy kiterjedésű, vízszintes, illetve kis lejtésű területeken természetes, növényzettel beültetett szikkasztók/vízvisszatartók (sud-ok) alkalmazása. Intenzív városi területeken különösen fontos ez, hiszen olyan helyeken is nyerhető vele időszakos párologtató-hűtő-kondícionáló felület, ahol vízfelületet nem lehet létrehozni. Ajánlott továbbá alternatív öntözési forrás keresése, amennyiben az öntözés elengedhetetlen. (Tudomásunkban van a tény, hogy a hatályos jogi szabályozás nem támogatja ezt a megoldást, ebből következően a tervezői lehetőségek korlátozottak, ám a szabályozókra való ráhatás, nyomásgyakorlás a fenntartható szabadterek felé vezető út fontos lépése

2.      Talajmanagement

60/52

Meglévő állapot:

Az eredeti talaj sok változáson ment keresztül, jelenlegi összetétele emberi beavatkozások nyomán alakult ki. Mivel a háborúk után a Várból hozott törmelékkel töltötték fel a területet Már a felső réteg sóderes, sittes, a szemcsenagyság teljesen változó, akár több cm‐es is. Az átalakítás előtti állapotában a felső gyepszint talajjavítások nyomán humuszos középkötött termőtalaj, a réteg vastagsága változó, maximális vastagsága 20 cm. A főbb közlekedési útvonalakon tömörödötté vált a talaj, a meglévő gyöngykavics burkolat a gyakorlatban vízzárónak tekinthető. A talaj vízmegtartó képessége az alacsony humusztartalom és a jó vízelvezető töltőanyagok miatt a kívánatosnál gyengébb volt.

A tervezők stratégiai céljai:

-      természetes tápanyagkörforgás erősítése

-      kijelölt közlekedési és deponáló felületek

-      helyszíni anyagkezelési pontok kijelölése

-      humusz kiemelt kezelése

-      földtömegegyensúly

-      csapadékvíz talajba juttatása

Megvalósulás és értékelése:

Az átalakítás során a tervek szerint a kitermelt humuszréteget elkülönítve, a legjobb gyakorlatok szerint kezelik. A felhasznált termőföld 50%-a (62 m³) importált szerves komposzt. A terv szerint a kitermelt altalaj közel 50%-a hasznosított a helyszínen, a tervezők kiírása szerint altalaj behozatalára nincs szükség. Pozitív elem, hogy növekszik a vízáteresztő felületek nagysága. A terv előírja a kivitelezés végén a betömörödött talaj fellazítását, a mesterséges műtrágyák kerülését, s a természetes talajjavítók (szerves komposzt és a helyszínen kitermelt növényi hulladék talajjavítóként való) alkalmazását. A tervezett növények számára legoptimálisabb talajjavítás konkrét módját azonban nem adja meg. Pozitívum, hogy a terven nem szerepel kopár talajfelszín. Földbehozatal esetére a tervezők meghatározták megfelelő forrásokat.

Ajánlás:

Az egészséges talajélet megteremtése elsősorban a kivitelezésen múlik, a tervező felelőssége a pontos előírások megfogalmazása. Ezért a kivitelezői rutin megoldások elkerülésére a jövőben javasolt az ültetendő növények igényeinek leginkább megfelelő talajjavítási módok (anyagok és technikák) konkrét megnevezése, a városi környezetben leginkább megfelelő "városi komposzt" talajkeverék kidolgozása és alkalmazása.

3.      Növényi rendszerek

97/66

Meglévő állapot:

A kiindulási állapotban a teljes tervezési terület 68 %-a volt zölddel borított felület. A területen 15 példányból álló faállomány található, leggyakoriabbak a középkorú (20-50 éves) fák. Jogi oltalom alá tartozó növényfaj vagy egyed nem található a parkban. A faj- és fajtaválasztékot tekintve közönséges mezofiton várostűrő fák alkotják a fásszárú állományt. A fák egészségi állapota gallyazásra javasoltak a féloldalas, sérült példányok. A parkrész lombkorona-borítottsága 46,3%. A tervezési területen a cserjék aránya alacsony, a teljes terület mindössze 3,2%-a. Vizuális-esztétikai, s környezeti-kondicionáló szerepük egyaránt csekély. Lágyszárú dísznövények nem találhatók a területen. A terület nagy részét kikopott, leromlott állapotú gyepfoltok borítják. A területen áttaposások láthatóak, kopár talajfelszín több helyen megfigyelhető.

A tervezők stratégiai céljai:

-      ökoreleváns növényzet telepítése

-      hiányzó cserjeszint pótlása a parkban már jelenlévő fajokkal

-      diverz évelőágyak telepítése, melyek vonzzák a rovarvilágot

Megvalósulás és értékelése:

A tervezés során a park értékes növényzetét (a fákat és cserjéket egyaránt) megőrizték. Gyenge növekedésük és rossz egészségi állapotuk miatt azonban számos fát gallyaztak, így a cserjeszint jelentős gazdagítása és a lágyszárúak megjelenése ellenére a növényzettel fedett területek nagysága az eredeti 68-ról 64%-ra csökkent. Ennek megfelelően a biomassza sűrűség index is csökkent, bár feltételezhetően a következő 10 évben jelentősen (akár 100 m2-rel) is nőhet a területen lévő fiatal fák lombkoronájának terebélyesedésével.

A tervezők törekedtek ökoreleváns és biodiverz ültetések létrehozására. Akkreditáló ökoreleváns társulásnak minősített minden legalább közepes szinten várostűrő, üde és mezofil környezetben is teljesítőképes, honos cserjés és fás társulást. Ehhez mérten az ültetendő fajok csupán 35%-a ökoreleváns, ám az ültetés megfelelően változatos, biodiverzitását tekintve (89%-os megfeleléssel) közelíti a kívánt szintet. A tervezők nem éltek a természetes szukcesszió kínálta eszközökkel, ám az állati biodiverzitást növelő technikákat alkalmaztak (kevert évelőket és bogyós termésű cserjéket alkalmaztak). Pozitívum, hogy a tervezett park fizikálisan és közel 26%-ban fajok szintén is kapcsolódik a környező zöldfelületek rendszerébe. További pozitívum, hogy a tervezők a kiírás szerint a növényzet gazdasági aspektusait is figyelembe vették. A növénykiültetés humán-egészségügyi szempontokra is reagál: a Krisztina körút felőli észak-nyugati térrészre tervezett terepalakulat és összefüggő cserje- és évelőfolt térhatároló szerepe mellett a motoros közlekedés útvonalairól érkező szennyezés megszűrését is elősegíti. Sajnos ugyanez a térhatároló funkció már nem jelenik meg a tervezési terület Attila úttal határolt részén. Az említett ültetés hatása azonban elsősorban az elhelyezéséből adódik, a tervezők figyelme nem terjedt ki arra, mely fajok és fajták teljesítenek legjobban a szennyezőanyag-megkötésben. A tervezők a kiírásban kitérnek a halott növényi anyagok újrahasznosítására. A növényzet kielégíti a vizsgálatban beazonosított használói igényeket, kialakításával a kerékpáros kultúra és környezettudatos városhasználat népszerűsítésének hatásos eleme.

Ajánlás:

A jövőben ajánljuk, hogy – a gyakorlati nehézségek ellenére- a tervezők a növényválasztáskor törekedjenek a kertészeti nemesítések helyett az elérhető (akár erdészeti nemesítésből származó) ellenálló, kevésbé igényes, fenntarthatóbb alapfajok felhasználására, ha a projekt engedi, akár kísérleti jelleggel. Javasolt továbbá a dinamikus ültetési technikák -mint legfenntarthatóbb ültetési módok- alkalmazása. A fajlistát javasolt úgy összeállítani, hogy az ültetések öntözési igénye minimális legyen, azaz elhagyható legyen az igen energiaigényes öntözőrendszer telepítése.( Honos, szárazság- és várostűrő fajok dinamikus technikával ültetett csoportjai a telepítés éve után nem igényelnek öntözést.)

Továbbá hasonlóan forgalmas, légszennyezéssel terhelt helyen a jövőben ajánljuk vizsgálni, mely növényfajok és fajták azok, melyek legjobban teljesítenek az adott szennyezőanyag szűrésében.

4.      Anyaghasználat

111/84

Meglévő állapot:

Az átalakítás előtti állapotban többnyire rossz állapotú burkolatok, valamint egy darab hulladékgyűjtő volt megtalálható a térrészen. A területre készített vizsgálat megállapította, hogy a megtalálható anyagok nagy része alkalmas a használatban tartása/újrahasználatra/újrahasznosításra.

A tervezők stratégiai céljai:

-      meglévő bútorok áthelyezése és használata

-      upcycling

-      Kitermelt burkolatok, al- és feltalaj, valamint növényi hulladék újrahasznosítása

Megvalósulás és értékelése:

A tervezők törekedtek a meglévő anyagok minél nagyobb százalékban való megtartására, újrahasználatára/hasznosítására.

A felmérésben „újrahasználhatóként" listázott hulladékgyűjtőt áthelyeztek egy másik parkrészbe. A vizsgálatban "újrafelhasználhatónak" minősített, az átalakítás során feleslegessé váló, a helyszínről kitermelt anyagok (burkolatok és alapozásuk, kitermelt altalaj) a terv szerint 59%-ban hasznosítják újra: a nagyobb részt (gyöngykavics burkolat és alapozások) pedig alapozásként újrahasznosítják. A növényi hulladékot hozzávéve a terv szerint a teljes kitermelt anyag (171 m3) 44%- a marad a helyszínen valamilyen formában. A meglévő növényzetet megőrzik, a területről kikerülő növényanyagot (a gallyazásból származó nyesedéket) a kiírás szerint talajjavításra használják. Upcyclingra is van példa a területen: egy használt kerékpáralkatrészekből álló installáció is kerül a térre, mely az értéknövelő újrahasznosítás jó példája, bár előállítása energiaigényes.

Az új anyagok kérdésében az időtállóságra és takarékosságra törekedtek a tervezők.

A park látogatottságának növekedésével számolva az építményeket, műtárgyakat tényleges igényekre tervezték, csak a szükséges mennyiségű utcabútor (13 db széket, 1 db piknikasztal és padok, 3db szelektív gyűjtő, 1db vegyes hulladékgyűjtő, 10 db kerékpártároló, illetve 1 db ivókút) kerül kihelyezésre. 1db napelemes kandeláberrel biztosítják a pihenőterület és az információs tábla megvilágítását. A tervezett szabadtér-építészeti elemek minőségük és szerkezeti kialakításuk folytán ellenállóak, várható élettartamuk magas. A használt vízáteresztő burkolat példa a kreatív anyaghasználatra a téren. Negatívum, hogy az építési nyersanyagok (pl. zúzottkő) beszállítóira nem adnak ajánlást, s az előállítás technológiai kívánalmait sem részletezik.

Élő növény, mint architektúra alkalmazására nincs példa, s további negatívum, hogy az épített architektúráknak nincs növényi szimbiózisa.

A területen használt tájépítészeti anyagok javítják a vízkörforgást és a tápanyag körforgását, hiszen kevés a zárt talajfelület, s kevés az épített architektúra, mely a talajban lévő vízmozgást és tápanyagáramlást akadályozná. Ezáltal az anyagok nem akadályozzák a növényzet fejlődését sem. Az anyagokat (a vizsgálati munkarészben megállapítottakkal összhangban) valóban az előre definiált emberi és társadalmi funkciókra tervezték. Minthogy az utcabútor beszállítója a projektet szponzoráló külföldi cég, a lokalitás elve sérül. A terv hiányossága a javasolt környezettudatos, fenntartható gyártási folyamatokat alkalmazó beszállítók/termelők konkrét megnevezése.

Ajánlás:

A kivitelezői „rutin”, nem fenntartható megoldásokat kivédendő a jövőben ajánlott a javasolt beszállítók/termelők megnevezése a kivitelező számára.

Ahogyan az számunkra is ismeretes tárgyi projektben a támogatók miatt került be sok külföldről származó kertépítészeti elem, de ezeknek mind létezik földrajzilag közelebbi alternatívája is, és amennyiben nincsenek ezek a szponzori kötöttségek az elkövetkezendő munkák során, javasoljuk a helyi utcabútorok használatát.

5.      Humán és társadalmi tényezők

103/79

Meglévő állapot:

A területre készített vizsgálat szerint eredeti állapotában a területen legnagyobb számban a hajléktalanok használták. Jelentős a különböző gyalogátkelőhelyek közti átmenő forgalom. A területen halad át a Vérmezőn végigfutó kerékpárút, mely a Hajnóczy utcán folytatódik. A helyi lakosság ritkán fordult meg a területen, elsősorban átközlekedésre használták a zöldfelület útvonalait. A parkrészen gyakorlatilag semmi nem volt található, ami indokolta volna a huzamosabb ott-tartózkodást. A terület tömegközlekedéssel megközelíthető, a tér észak-keleti sarkában található az 5-ös és 956-os buszok megállója, a Krisztina körúton villamos is közlekedik.

A tervezők stratégiai céljai:

-      élő zöld növényzet egészségre kifejtett pozitív hatásainak optimalizálása

-      esztétikai, élvezeti érték növelése

-      környezettudatos kampány és marketingtevékenység

-      kulturált és élvezhető parkhasználat biztosítása

-      levegőszennyezés csökkentése

Megvalósulás és értékelése:

A tervezési terület előnye, hogy 100%-ban nyitott, átjárható és megközelíthető, szerkezetileg és funkcióját tekintve is a városi zöldfelületi rendszer része, mely szerepében a terv megerősíti a területet. A tervezők célja volt a parkot használók fizikai egészségének javítása, ennek módjait s korlátos érvényesülését a növényi rendszer ismertetésénél bemutattuk. A park megfelel a beazonosított használói igényeknek: megtalálható az ott tartózkodásra ösztönző, a tömegközlekedőket is kiszolgáló leülésre alkalmas hely, ivókút, valamint a bicikliutat s a kerékpáros közlekedőket kiszolgáló kerékpártárolók, s a kerékpárszerelő állomás. A terület az átalakítása után az átláthatóság növelésével, a kiteresedések létrehozásával biztonságosabb lett. A park használattól függően helyszíne lehet a környezeti nevelésnek, oktatásnak is a szelektív hulladékgyűjtők, az ökologikus szemléletet népszerűsítő információs táblák és az újrahasznosított kerékpáralkatrészekből álló installáció által.

Negatívum, hogy valódi közösségi tervezésre és kivitelezésre, valamint a területet használók fenntartásba való bevonására nem történt erőfeszítés.

Ajánlás:

A jövőben hasonló projektek tervezésekor javasoljuk a lakosság/használók szélesebb körű bevonását a tervezésbe, kivitelezésbe, fenntartásba (pl. kézenfekvő lett volna a Kosztolányi Dezső Gimnázium tanulóinak bevonása az ültetésbe). Ajánlott továbbá az emberi (fizikai és mentális) egészséget célzó növényi megoldások körének szélesítése, pl. szennyezőanyagok nagyobb arányú megkötése megfelelő fajösszetételű növényzettel

6.     Energia

50/26

Meglévő állapot:

A terület az átalakítás előtt alulhasznosított „hulladékterület” volt, legfőképpen átközlekedésre használták, zöldfelületét kevéssé gondozták, energiafogyasztó berendezések nem voltak találhatóak a parkrészletben.

A tervezők stratégiai céljai:

-      megújuló energiaforrásból üzemeltetett, nem fényszennyező világítás

-      időszakosan üzemeltetett, optimalizált öntözőhálózat

Megvalósulás és értékelése:

A terület megújítása, kialakítása és rendszeres használatba vétele elkerülhetetlenül energiát igényel, a tervezők célja ezért az volt, hogy a szükséges energiát minimalizálják.

A kiültetési tervben szereplő növények városi körülmények közt jól teljesítenek, nagy fenntartási igényű növényfoltokat (pl. egynyári ültetést) nem terveztek.  Az utcabútorok tartós anyagból készültek, gondos kivitelezéssel, élettartamuk hosszú, bár előállításuk igen energiaigényes. A területen található anyagok újrahasznosításával csökken az anyagok előállítására, odaszállítására fordított energia. Új energiaigényes gépészeti eszközöket nem terveztünk. Az új világítótest megújuló energiaforrásból táplálkozik. Összességében a tervezők becslése szerint heti 0,5 óra fenntartási munka spórolható meg. Negatívum, hogy a beágyazott energaigényt és a fenntartási energiát minimalizálandó fenntartási tervet nem tartalmaz a tervdokumentáció, bár a tervezői kiírásban megemlítik ennek szükségességét.

Kiírás szintjén szerepel továbbá az öntözőrendszer optimalizálása, a fenntartás során képződő szerves növényi hulladék újrahasznosítása, valamint hogy a fenntartás energiacsökkenését referenciaterületeken keresztül érdemes figyelnie, követnie a fenntartónak.

Ajánlás:

Javasoljuk, hogy hasonló projektnél a tervdokumentációban részletezzék a fenntartónak, milyen tartalommal javasolják elkészíteni a fenntartási tervet, illetve milyen fenntarthatósági mutatókat javasolnak mérni a fenntartás során.