Green Sweden 2014 - Angyal István Park

Budapest

 

Szervező

Svédország Nagykövetsége, Svéd Kereskedelmi Kirendeltség

Partnerek, beruházók

Budapest Főváros Önkormányzata, svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, HAGS, Metropol, Volvo

Tervező

S-Tér Kft.

Kivitelező

Főkert Nonprofit Zrt.

Szakmai tanácsadó, akkreditáló

Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. 

 

2014-ben is folytatódik a Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és a svéd vállalatok által támogatott programsorozat.

Ez úttal 9. kerületi helyszínen, a Ferenc Körút és az üllői út kereszteződésében fekvő Angyal István parkra készületek tanulmányok a BCE Tájépítész hallgatóinak műhelygyakorlata keretében.

A terveket az idei évben is az S-Tér Kft munkatársai készítik a Corvinusos diákokkal együttműködésben, a kivitelezésre pedig várhatóan az év utolsó negyedében kerül sor.

Az akkreditációs értékelés az alábbiakban olvasható.

Green City Akkreditáció

Projekt neve

Budapest, IX. kerület, Angyal István park

Green Sweden program keretében

Akkreditáció típusa

Kiviteli terv akkreditáció

Tervezés/megvalósulás éve

2014

Megrendelő

Főkert Nonprofit Zrt.

Partnerek, beruházók

Budapest Főváros Önkormányzata, svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, SIGMA, SAAB, HAGS, Metropol, Skanska, Volvo,

Tervező csapat teamleadere

Somorjai-Tamássy Zsolt

Tervező csapat

Sándor Tamás

Tóth Evelin Enikő

Lenkai Anna Borbála

Varga István

Akkreditáció státusza

 Green City Akkreditált

 

A megvalósult projekt/terv rövid bemutatása és a Green City akkreditáció indoklása:

 

Az Angyal István park a Green Sweden/SymbioCity 2014 programsorozat részeként Svédország Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, svéd vállalatok, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának összefogásával újul meg. A projekt a programsorozat 4. évében (2014-ben) épül. A helyszínt a Főváros helyszínjavaslatai alapján a támogató cégek választották. A helyszín javaslatoknál a Főváros olyan területeket javasolt, ahol a rossz állapotban lévő környezet megújítása a szomszédos területekre is nagy hatást gyakorolna, és lehetőleg egyfajta katalizátorként működne a jövőbeni fejlesztésekhez.

A tervezési folyamat első lépéseként a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának negyedéves mesterszakos tájépítész mérnök hallgatói koncepcióterveket készítettek a területre, melyeket felhasználva az S-TÉR Kft. munkatársai alakították ki a megépítendő park tervét.

A folyamatban a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. mint szakmai tanácsadó a környezeti fenntarthatósági elvek tervbe, s ezeken keresztül az elkészült projektbe integrálásáért, valamint a terv minősítéséért és akkreditálásáért felelős. A kivitelezést a Főkert Nonprofit Zrt. végezte.

A tervezési terület Budapest, IX. kerület, Angyal István parkra vonatkozik, északról az Üllői út, keletről a József körút, nyugatról a Hőgyes Endre utca határolja a területet. (Hrsz.: 36807/1, 36863, 36864/1, 37103/1). A park teljes területe megközelítőleg 1487 m2, ebből a jelen kivitelezési terv 987 m2-es területet érint.

A terület tulajdonosa a Főváros, fenntartója a Főkert Nonprofit Zrt.

A tervezési terület a Főváros szándékának és a Green Sweden program szellemiségének megfelelően, a Green City mozgalom mintaprojektjeként ökologikus szemlélettel újul meg oly módon, hogy a zöldfelület átgondolt megújításával értékes részévé váljon a IX. Kerület zöld infrastruktúrájának.

A kertépítészeti kiviteli terv az elérhető 529 pontból 307 pontot ért el, így megfelelt a Green City Minősítő Rendszerben. Ennek megfelelően a projekt Green City Akkreditált, s mint ilyen, Green City minősítő oklevélre és akkreditációs pecsétre jogosult.

Az akkreditáció dokumentumain felül a tervező csapat betekintést kérhet a minősítő pontrendszerbe és indoklást kérhet adott pontokat illetően.

Alábbiakban a pontrendszer témái szerint foglaljuk össze a terv tartalmát és az akkreditáció indoklását.

 

 

Téma

max. pont 529/ elért pont 307

1.      Stratégia

 

 

 

A Green City típusú tervezés lényege, hogy a fenntarthatóság különböző aspektusait egyszerre, azok kölcsönhatásait is vizsgálva vegyük figyelembe. A tervezés első lépése ezért a stratégiaállítás, melynek célja a vizsgálatból levezetett fenntarthatósági célok megállapítása (a pontrendszer minden vizsgált témakörében), valamint a célokhoz rendelt integrált megoldások megnevezése.

A tervezésre felállított stratégia konkrét célokat fogalmaz meg a fenntarthatóság vizsgált hat aspektusában, majd ezekből vezeti le a fő stratégiai célokat, melyek a következő stratégiai törekvések:

 

·         A biodiverzitás növelése, a hősziget effektus csökkentése

·         Történeti háttér ismertetése, megjelenítése a területen

·         Növényzet gazdagítása, infrastrukturális művi elemek telepítése

·         Találkozóhely funkció megtartása, erősítése

 

A kitűzött stratégiai célokban jól érvényesül az integritás, azaz a terület átfogó vizsgálatára alapozott, egyszerre több fenntarthatósági célt szolgáló megoldások keresése a fennálló problémákra.

A következőkben a fenntarthatóság hat aspektusát sorra véve megvizsgáljuk, mennyiben volt sikeres a stratégiai célok elérése.

 

 

 

 

2.      Vízkörforgás management

21/65

 

Meglévő állapot:

 

A tervezési terület az átalakítás előtt, a kiemelt növénykazetták kivételével (149 m2, 15%) teljes egészében aszfalt burkolattal borított, és ily módon a víz számára áthatolhatatlan. A területre érkező csapadék, jelentős részben, mintegy 85%-ban a csatornahálózatba került, tehát nem tudott a területen hasznosulni.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

A stratégiában a tervezők célként fogalmazták meg a területre érkező csapadék elszikkasztását, lelassítását, valamit a növényzet által történő párologtatás mértékének növelését, és ez által a terület mikroklímájának javítását.

 

Megvalósulás értékelése:

 

Sajnálatos módod adottságként kellett kezelni a tervezés során a meglévő burkolatok alépítményét, mely nem tette lehetővé az újonnan létesített térkő burkolat a vízáteresztő burkolatként történő lerakását. Így a 469,5 m2 (47,5%) térkő burkolat nem vízáteresztő rétegrenddel került lefektetésre. Az ide érkező csapadék egy része tehát továbbra is hasznosulás nélkül a csatornahálózatba kerül, ami nem szerencsés.

Az összes vízáteresztő burkolat (131,2 m2) 18% a terület teljes burkolt felületéhez képest. Ez az újra rakott bazalt kiskockakő burkolatot jelenti.

Némiképpen javítja a helyzetet, hogy a vízzáró burkolat lejtésviszonyai úgy lettek kialakítva, hogy az odaérkező csapadék 313 m2-en a növényesített felületre folyik, és ott szikkad el, a növényágyak felületén kialakított szikkasztó funkciójú talajdepressziók segítségével, melyek SUDS-ként funkcionálnak. Így a területre érkező csapadékvíz 26,79%-a kerül elszikkasztásra a területen.

Jelentősen növekedett a terület zöldfelülete a felújítás előtti állapothoz képest. 149 m2-ről 269 m2re (15%-ról 31%-ra) mely a vízkörforgás menedzsment szempontjából pozitív hatással bír, hiszen ezen a felületen az érkező csapadék egyenesen a növényzettel fedett talajra érkezik, és ott helyben hasznosul, illetve tárolódik, valamit a párologtató felület növekedésével a terület mikroklímájában is jelentős javulás várható, ami a terület szennyezéseknek való nagy mértékű kitettsége miatt kiemelt stratégiai célként szerepelt a tervezésben. Tovább javítja a terület mikroklímáját a telepítendő csepegtető öntözőrendszer, valamint a fenyőkéreg őrlemény takarás a vegyes évelőkiültetésen, ami tovább lassítja a területre érkező csapadék elfolyását, valamit a gyomosodást is megakadályozza, és ez által a fenntartás munkaigényét csökkenti.

A fent felsoroltak egyenként és egymással együttműködésben is pozitív hatással bírnak a terület vízkörforgására. Az elvek korlátozott érvényesülésének oka, a vízgazdálkodás menedzsment megoldások kis területen való érvényesülése. Nagy mértékben növekedett ugyan a növényesített felület a területen, de még így is jelenetős a burkolatok (69%), és ezen belül is a vízzáró burkolatok (49 %) aránya, ami indokolja a viszonylag alacsony elért pontszámot.

 

 

 

 

Ajánlás:

 

Összefoglalásképp elmondható, hogy a stratégiában kitűzött célok a vízáteresztő burkolat korlátozott mennyisége miatt valamint a fennmaradó jelentős arányú burkolatok miatt csak részben teljesültek, azaz továbbra is kerül hasznosulatlan csapadékvíz a csatornarendszerbe. Jelen esetben ez a terület adottságainak és használati funkciójából eredő burkolat igényének tudható be, de jövőben (más projektekben) javasolt a növényzettel fedett terület arányainak növelésére és a hasznosulatlan csapadékmennyiség további csökkentésére törekedni. Ideális esetben a csatornarendszer teljes kiváltását elérni.

 

3.      Talajmanagement

50/60

 

Meglévő állapot:

 

A felújítás előtti állapotában a területen nem lehet termő talajról beszélni. A burkolt felületek alatt, többek között a jelentős mennyiségű közmű miatt a talaj mesterséges elemeket, nagy mennyiségű betont és sittet tartalmaz. A növénykazetták földje, mintegy 101,5 m3 is jelentős talajjavításra szorul.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

A tervezők a stratégiai célok között szerepeltetik a talajjavítás, természetes technikákkal történő megoldását, valamit a csapadékvíz talajba juttatásának elősegítését.             

 

Megvalósulás értékelése:

 

A talaj rossz (sittes) szerkezete, valamit a közművek jelentős sűrűsége miatt, a vízáteresztő burkolat alkalmazása a területen csak kis felületen oldható meg, ily módon, valamint a vízkörforgás menedzsment fejezetben részletezett okok miatt a csapadékvíz talajba juttatásának célja csak korlátozottan teljesül.

Pozitív azonban, hogy a talajfelszínnek csupán a 27% kerül bolygatásra a kivitelezési munkálatok által. Elmondható továbbá, hogy a meglévő növénykazettákból kikerülő talaj, növényi aprítékkal és szerves trágyával feljavítva, teljes egészében újra felhasználásra kerül, és ez által a szükséges talajmennyiség 50%-át adja. A további 50% a Főkert komposztáló telepéről, azaz a közelből kerül behozatalra. A talajjavításhoz műtrágya nem kerül felhasználásra.

 

Ajánlás:

 

Összefoglalva elmondható, hogy a kitűzött célok a talaj esetében is csak részben teljesültek, de a természetes talajjavítási technológiák alkalmazása valamint az átalakítás során kikerült talaj 100%-ban történő újrafelhasználása továbbá a behozott talaj közeli(Főkert) komposztálótelepről történő beszerzése dicséretes.

 

 

 

4.      Növényi rendszerek

78/111

 

Meglévő állapot:

 

A tervezési területen a felújítás előtt két db. fa volt található (Celtis occidentalis, 20 cm törzsátmérőjű valamit Morus alba (60-70 cm törzsátmérőjű, és ez által kiemelten értékes példány) A fás állományon túl kiemelt növényágyakban alacsony talajtakaró cserjék találhatók. Általánosságban jó állapotúak, szépen karbantartottak.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

·         Üllői úti védett fasor kiegészítése

·         Referencia társulásra jellemző fajok alkalmazása

·         Többszintes növénytársulás kialakítása

·         Biodiverzitás növelése által a hősziget effektus csökkentése

 

Megvalósulás értékelése:

 

A növényzettel fedett felület jelentősen nőtt, az eredeti 149 m2-ről 269 m2 – re (15%-ról 31%-ra mintegy 16%-al), ami a tér használati funkcióját (főként áthaladás és rövid ott tartózkodás) tekintve jelentős eredmény. Pozitívum továbbá, hogy a területről nem került fa kivágásra, és a helyben fellelhető évelők közül is amit csak lehetséges volt megőriztek, átültettek az újonnan létesített növényágyakba.

A fajszám tekintetében ez a következő képen alakult.

Fás állomány: Az eredeti 2 példány, 2 faj, 5 példánnyal, és egy további fajjal gazdagodott. A fajok megválasztásának elsődleges szempontja a jó várostűrés volt.

Cserjék: Az eredetihez képest a cserjék fajszáma 2 fajjal gazdagodott, melyek 306 példányban jelennek meg a területen.

Évelő növények: Az eredeti állapotban nem voltak jelen évelő növények a területen. Az átalakítás után, ezek fajszáma 13 mindösszesen 1677 példányban.

A fajok kiválasztásánál törekedek a kevert évelőket tartalmazó kiültetésre, a fauna számára búvóhelyet nyújtó fajokra.

A fajok kiválasztásának elsődleges szempontja a jó várostűrés volt, ami az adott jelentős környezeti terhelést tekintve érthető, mégis meg kell jegyezni, hogy az ökorelevancia elve csak korlátozottan érvényesül.

Szintén nem volt teljes mértékben sikeres a növényzet által történő környezeti állapot javítás, tekintve, hogy az Üllői út felől érkező jelentős szennyezés szűrés nélkül érkezik a területre.

 

Ajánlás:

 

A jövőben ajánlott az ökorelevancia elvének szélesebb körű érvényesítése, több honos faj alkalmazása.

Szintén megvizsgálandó, hogy mely növényfajok és fajták azok, melyek leginkább megfelelnek az elérni kívánt humán-egészségügyi céljainknak, többek között a légszennyezés szűrő funkciónak.

 

5.      Anyaghasználat

75/100

 

Meglévő állapot:

 

A tervezési területen az átalakítás előtti állapotában több újra felhasználható anyag található. Jelenlegi állapotukban elpiszkolódottak, de megfelelő tisztítás és felületkezelés után jól használhatóak a kiemelt növényágyakat szegélyező mészkőtömbök. Könnyen újrahasznosítható a kiskockakő burkolat valamint a bontott aszfalt burkolat újrahasznosítható alapként.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

A tervezők stratégiai célként a meglévő anyagok közül minél több használatban tartás illetve újrahasznosítása volt.

 

Megvalósulás értékelése:

 

Használatban tartott (azaz eredeti funkciójukban újra felhasznált) anyagok:

·         110 m2 bazalt kiskockakő burkolat, korábbi funkciójában újra felhasználva.

·         132,7 fm mészkőtömb, ülőtámfalként újra felhasználva.

·         3 db hulladékgyűjtő, melyek újrafestés után továbbra is hulladékgyűjtőként funkcionálnak a területen.

 

Újrahasznosított (azaz korábbi funkciójuktól eltérő módon újra felhasznált) anyagok:

·         A területről elbontott aszfalt burkolat, alapnak felhasználva bekerült az új burkolat alá.

 

Az építési anyagokon túl a terület felújítás előtti növényállománynak jó állapotú példányai is átültetésre kerülnek az újonnan létesített növényágyakban. Ez mintegy 30m2-en valósul meg, és a „kitisztítandó” növényállomány 60%-át jelenti. Az újra nem ültethető növényanyagot pedig helyben darálják, és a földbe forgatva, annak javítását végzik vele.

 

Ajánlás:

 

Összefoglalva elmondható, hogy a területen az elbontott mintegy 72 m3-anyagból 26m3 kerül valamilyen formában újra felhasználásra. Ez 36%-ot tesz ki. A felhasznált anyagok teljes bekerülési összegének arányában kifejezve 29%.

Ez az arány igen jó eredménynek mondható, és kijelenthető, hogy az újraszanált anyagok mennyiségének tekintetében a kitűzött stratégiai célt sikerült elérni.

 

 

 

 

 

 

 

 

6.     Humán és társadalmi tényezők

58/144

 

Meglévő állapot:

 

Az Angyal István park jelenlegi funkciójában kevéssé alkalmas pihenő funkció kielégítésre. Leromlott állapota, viszonylag kis növényborítottsága, az árnyékoló felületek hiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jelenleg a hajléktalanok kivételével az emberek kizárólag gyors keresztülhaladásra használják a területet.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

A tervezők stratégai céljai a humán igények kielégítése szempontjából a következők voltak:

·         A találkozóhely funkció erősítése

·         Az iparművészeti múzeum számára „előtér” létesítése

·         Társadalmi interakcióra alkalmas hely létrehozása

·         Közbiztonság javítása a területen

·         A Green City elvek ismertetése

 

Megvalósulás értékelése:

 

Jellegéből, elhelyezetéséből adódóan ez a terület soha nem lesz egy hosszas itt tartózkodásra hívogató terület, de nem is erre törekedtek a tervezők. Alapvető cél a találkozó funkció erősítése volt ebben a forgalmas közlekedési csomópontban, és a találkozási eltöltött hosszabb rövidebb idő kellemes körülmények között való eltöltésére alkalmas hely kialakítása.

A közérzet javítására tett intézkedés többek között a növényesített felületek jelentős (16%-al történő) növelése. A tér szerkezetének átláthatóbbá tétele, a növénykiültetés magasságának korlátozásával, és a tér használati funkciójának kifelé fordításával, azaz az ülőhelyek az Üllői út felé történő pozicionálásával.

További humán igényeket kielégítő adottság a területen a meglévő MOL BUBI állomás is, mely a kerékpározást, mint fenntartható közlekedési formát népszerűsíti, és teszi elérhetővé a saját kerékpárral nem rendelkező lakosság illetve látogató közönség részére.

Humán szolgáltatás biztosít az eddig semmiféle identitással nem bíró Angyal István parkban, az a 3 méteres acéllemezből hajtogatott köztéri installáció, mely Angyal István (’56-os hős) emlékére létesült, és egy tőle származó idézetet tartalmaz.

 

Ajánlás:

 

A területen a környezeti nevelésre fordított törekvés kimerül egy, a projektről szóló tájékoztató táblában, melyen röviden vázolásra kerül a biodiverzitás fontossága valamint bemutatásra kerülnek a Green City elvek. Ezen túlmenően egyén környezeti nevelési eszköz, szelektív hulladékgyűjtő, stb. nem jelenik meg a területen. Javasolt a jövőben erre nagyobb hangsúlyt fektetni.

Ezen túlmenően azzal a további javaslattal élnénk, hogy amennyiben azt a területre vonatkozó előírások lehetővé teszik, a további fenntarthatósági projektek során a tervezők fordítsanak nagyobb hangsúlyt a humán egészség megőrzésére, azaz jelen esetben a környezeti elemek javítására. Például egy, a területet körülvevő levegőtisztító zöld gyűrű létesítésével.

 

7.      Energia

25/49

 

Meglévő állapot:

 

A park jelenlegi állapotában a levegőminőség-mérő állomás valamit az automata öntözőrendszer jelenti a napi energiahasználatot. Ez az állapot a felújítás után is változatlan marad, hisz a környező közlekedési felületek kivilágítása feleslegessé teszi külön köztéri világítási rendszer kiépítését. A terület így is jól belátható, az éjszakai órákban is.

 

Tervezők stratégiai célja:

 

A fentiek tekintetében a tervezők elsősorban az építkezés és fenntartás energiaszükségeltének minimalizását jelölték meg a stratégiában célként.

 

Megvalósulás értékelése:

 

Elmondható, hogy az újrafelhasznált anyagok mennyiségét, valamit az újonnan beépített anyagok származási helyét és azok gyártóinak környezetértékelési rendszerét figyelembe véve az építés energiaszükségletének minimalizálása stratégiai cél sikeresen elérésre került. A fenntartási igények csökkentését a kevésbé fenntartás igényes növényfajok használatával, valamit a gyomosodást gátló fenyőkéreg takarás alkalmazásával sikerült elérni. Tervezői becslések szerint ezzel a fenntartás élőmunka igényét mintegy 50%-al csökkentve. Az építmények, utcabútorok tartós anyagból készültek, gondos kivitelezéssel, élettartamuk hosszú. Új energiaigényes gépészeti eszközöket nem terveztek.

 

 

 

Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.

2014-09-30 Budapest