Szervező
|
Svédország Nagykövetsége, Svéd Kereskedelmi Kirendeltség
|
Partnerek, beruházók
|
Budapest Főváros Önkormányzata, svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, HAGS, Metropol, Volvo
|
Tervező
|
S-Tér Kft.
|
Kivitelező
|
Főkert Nonprofit Zrt.
|
Szakmai tanácsadó, akkreditáló
|
Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.
|
2014-ben is folytatódik a Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és a svéd vállalatok által támogatott programsorozat.
Ez úttal 9. kerületi helyszínen, a Ferenc Körút és az üllői út kereszteződésében fekvő Angyal István parkra készületek tanulmányok a BCE Tájépítész hallgatóinak műhelygyakorlata keretében.
A terveket az idei évben is az S-Tér Kft munkatársai készítik a Corvinusos diákokkal együttműködésben, a kivitelezésre pedig várhatóan az év utolsó negyedében kerül sor.
Az akkreditációs értékelés az alábbiakban olvasható.
Green City Akkreditáció
|
Projekt neve
|
Budapest, IX. kerület, Angyal István park
Green Sweden program keretében
|
Akkreditáció típusa
|
Kiviteli terv akkreditáció
|
Tervezés/megvalósulás éve
|
2014
|
Megrendelő
|
Főkert Nonprofit Zrt.
|
Partnerek, beruházók
|
Budapest Főváros Önkormányzata, svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, SIGMA, SAAB, HAGS, Metropol, Skanska, Volvo,
|
Tervező csapat teamleadere
|
Somorjai-Tamássy Zsolt
|
Tervező csapat
|
Sándor Tamás
Tóth Evelin Enikő
Lenkai Anna Borbála
Varga István
|
Akkreditáció státusza
|
Green City Akkreditált
|
A megvalósult projekt/terv rövid bemutatása és a Green City akkreditáció indoklása:
Az Angyal István park a Green Sweden/SymbioCity 2014 programsorozat részeként Svédország Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, svéd vállalatok, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának összefogásával újul meg. A projekt a programsorozat 4. évében (2014-ben) épül. A helyszínt a Főváros helyszínjavaslatai alapján a támogató cégek választották. A helyszín javaslatoknál a Főváros olyan területeket javasolt, ahol a rossz állapotban lévő környezet megújítása a szomszédos területekre is nagy hatást gyakorolna, és lehetőleg egyfajta katalizátorként működne a jövőbeni fejlesztésekhez.
A tervezési folyamat első lépéseként a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának negyedéves mesterszakos tájépítész mérnök hallgatói koncepcióterveket készítettek a területre, melyeket felhasználva az S-TÉR Kft. munkatársai alakították ki a megépítendő park tervét.
A folyamatban a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. mint szakmai tanácsadó a környezeti fenntarthatósági elvek tervbe, s ezeken keresztül az elkészült projektbe integrálásáért, valamint a terv minősítéséért és akkreditálásáért felelős. A kivitelezést a Főkert Nonprofit Zrt. végezte.
A tervezési terület Budapest, IX. kerület, Angyal István parkra vonatkozik, északról az Üllői út, keletről a József körút, nyugatról a Hőgyes Endre utca határolja a területet. (Hrsz.: 36807/1, 36863, 36864/1, 37103/1). A park teljes területe megközelítőleg 1487 m2, ebből a jelen kivitelezési terv 987 m2-es területet érint.
A terület tulajdonosa a Főváros, fenntartója a Főkert Nonprofit Zrt.
A tervezési terület a Főváros szándékának és a Green Sweden program szellemiségének megfelelően, a Green City mozgalom mintaprojektjeként ökologikus szemlélettel újul meg oly módon, hogy a zöldfelület átgondolt megújításával értékes részévé váljon a IX. Kerület zöld infrastruktúrájának.
A kertépítészeti kiviteli terv az elérhető 529 pontból 307 pontot ért el, így megfelelt a Green City Minősítő Rendszerben. Ennek megfelelően a projekt Green City Akkreditált, s mint ilyen, Green City minősítő oklevélre és akkreditációs pecsétre jogosult.
Az akkreditáció dokumentumain felül a tervező csapat betekintést kérhet a minősítő pontrendszerbe és indoklást kérhet adott pontokat illetően.
Alábbiakban a pontrendszer témái szerint foglaljuk össze a terv tartalmát és az akkreditáció indoklását.
Téma
|
max. pont 529/ elért pont 307
|
1. Stratégia
|
|
A Green City típusú tervezés lényege, hogy a fenntarthatóság különböző aspektusait egyszerre, azok kölcsönhatásait is vizsgálva vegyük figyelembe. A tervezés első lépése ezért a stratégiaállítás, melynek célja a vizsgálatból levezetett fenntarthatósági célok megállapítása (a pontrendszer minden vizsgált témakörében), valamint a célokhoz rendelt integrált megoldások megnevezése.
A tervezésre felállított stratégia konkrét célokat fogalmaz meg a fenntarthatóság vizsgált hat aspektusában, majd ezekből vezeti le a fő stratégiai célokat, melyek a következő stratégiai törekvések:
· A biodiverzitás növelése, a hősziget effektus csökkentése
· Történeti háttér ismertetése, megjelenítése a területen
· Növényzet gazdagítása, infrastrukturális művi elemek telepítése
· Találkozóhely funkció megtartása, erősítése
A kitűzött stratégiai célokban jól érvényesül az integritás, azaz a terület átfogó vizsgálatára alapozott, egyszerre több fenntarthatósági célt szolgáló megoldások keresése a fennálló problémákra.
A következőkben a fenntarthatóság hat aspektusát sorra véve megvizsgáljuk, mennyiben volt sikeres a stratégiai célok elérése.
|
2. Vízkörforgás management
|
21/65
|
Meglévő állapot:
A tervezési terület az átalakítás előtt, a kiemelt növénykazetták kivételével (149 m2, 15%) teljes egészében aszfalt burkolattal borított, és ily módon a víz számára áthatolhatatlan. A területre érkező csapadék, jelentős részben, mintegy 85%-ban a csatornahálózatba került, tehát nem tudott a területen hasznosulni.
Tervezők stratégiai célja:
A stratégiában a tervezők célként fogalmazták meg a területre érkező csapadék elszikkasztását, lelassítását, valamit a növényzet által történő párologtatás mértékének növelését, és ez által a terület mikroklímájának javítását.
Megvalósulás értékelése:
Sajnálatos módod adottságként kellett kezelni a tervezés során a meglévő burkolatok alépítményét, mely nem tette lehetővé az újonnan létesített térkő burkolat a vízáteresztő burkolatként történő lerakását. Így a 469,5 m2 (47,5%) térkő burkolat nem vízáteresztő rétegrenddel került lefektetésre. Az ide érkező csapadék egy része tehát továbbra is hasznosulás nélkül a csatornahálózatba kerül, ami nem szerencsés.
Az összes vízáteresztő burkolat (131,2 m2) 18% a terület teljes burkolt felületéhez képest. Ez az újra rakott bazalt kiskockakő burkolatot jelenti.
Némiképpen javítja a helyzetet, hogy a vízzáró burkolat lejtésviszonyai úgy lettek kialakítva, hogy az odaérkező csapadék 313 m2-en a növényesített felületre folyik, és ott szikkad el, a növényágyak felületén kialakított szikkasztó funkciójú talajdepressziók segítségével, melyek SUDS-ként funkcionálnak. Így a területre érkező csapadékvíz 26,79%-a kerül elszikkasztásra a területen.
Jelentősen növekedett a terület zöldfelülete a felújítás előtti állapothoz képest. 149 m2-ről 269 m2 – re (15%-ról 31%-ra) mely a vízkörforgás menedzsment szempontjából pozitív hatással bír, hiszen ezen a felületen az érkező csapadék egyenesen a növényzettel fedett talajra érkezik, és ott helyben hasznosul, illetve tárolódik, valamit a párologtató felület növekedésével a terület mikroklímájában is jelentős javulás várható, ami a terület szennyezéseknek való nagy mértékű kitettsége miatt kiemelt stratégiai célként szerepelt a tervezésben. Tovább javítja a terület mikroklímáját a telepítendő csepegtető öntözőrendszer, valamint a fenyőkéreg őrlemény takarás a vegyes évelőkiültetésen, ami tovább lassítja a területre érkező csapadék elfolyását, valamit a gyomosodást is megakadályozza, és ez által a fenntartás munkaigényét csökkenti.
A fent felsoroltak egyenként és egymással együttműködésben is pozitív hatással bírnak a terület vízkörforgására. Az elvek korlátozott érvényesülésének oka, a vízgazdálkodás menedzsment megoldások kis területen való érvényesülése. Nagy mértékben növekedett ugyan a növényesített felület a területen, de még így is jelenetős a burkolatok (69%), és ezen belül is a vízzáró burkolatok (49 %) aránya, ami indokolja a viszonylag alacsony elért pontszámot.
Ajánlás:
Összefoglalásképp elmondható, hogy a stratégiában kitűzött célok a vízáteresztő burkolat korlátozott mennyisége miatt valamint a fennmaradó jelentős arányú burkolatok miatt csak részben teljesültek, azaz továbbra is kerül hasznosulatlan csapadékvíz a csatornarendszerbe. Jelen esetben ez a terület adottságainak és használati funkciójából eredő burkolat igényének tudható be, de jövőben (más projektekben) javasolt a növényzettel fedett terület arányainak növelésére és a hasznosulatlan csapadékmennyiség további csökkentésére törekedni. Ideális esetben a csatornarendszer teljes kiváltását elérni.
|
3. Talajmanagement
|
50/60
|
Meglévő állapot:
A felújítás előtti állapotában a területen nem lehet termő talajról beszélni. A burkolt felületek alatt, többek között a jelentős mennyiségű közmű miatt a talaj mesterséges elemeket, nagy mennyiségű betont és sittet tartalmaz. A növénykazetták földje, mintegy 101,5 m3 is jelentős talajjavításra szorul.
Tervezők stratégiai célja:
A tervezők a stratégiai célok között szerepeltetik a talajjavítás, természetes technikákkal történő megoldását, valamit a csapadékvíz talajba juttatásának elősegítését.
Megvalósulás értékelése:
A talaj rossz (sittes) szerkezete, valamit a közművek jelentős sűrűsége miatt, a vízáteresztő burkolat alkalmazása a területen csak kis felületen oldható meg, ily módon, valamint a vízkörforgás menedzsment fejezetben részletezett okok miatt a csapadékvíz talajba juttatásának célja csak korlátozottan teljesül.
Pozitív azonban, hogy a talajfelszínnek csupán a 27% kerül bolygatásra a kivitelezési munkálatok által. Elmondható továbbá, hogy a meglévő növénykazettákból kikerülő talaj, növényi aprítékkal és szerves trágyával feljavítva, teljes egészében újra felhasználásra kerül, és ez által a szükséges talajmennyiség 50%-át adja. A további 50% a Főkert komposztáló telepéről, azaz a közelből kerül behozatalra. A talajjavításhoz műtrágya nem kerül felhasználásra.
Ajánlás:
Összefoglalva elmondható, hogy a kitűzött célok a talaj esetében is csak részben teljesültek, de a természetes talajjavítási technológiák alkalmazása valamint az átalakítás során kikerült talaj 100%-ban történő újrafelhasználása továbbá a behozott talaj közeli(Főkert) komposztálótelepről történő beszerzése dicséretes.
|
4. Növényi rendszerek
|
78/111
|
Meglévő állapot:
A tervezési területen a felújítás előtt két db. fa volt található (Celtis occidentalis, 20 cm törzsátmérőjű valamit Morus alba (60-70 cm törzsátmérőjű, és ez által kiemelten értékes példány) A fás állományon túl kiemelt növényágyakban alacsony talajtakaró cserjék találhatók. Általánosságban jó állapotúak, szépen karbantartottak.
Tervezők stratégiai célja:
· Üllői úti védett fasor kiegészítése
· Referencia társulásra jellemző fajok alkalmazása
· Többszintes növénytársulás kialakítása
· Biodiverzitás növelése által a hősziget effektus csökkentése
Megvalósulás értékelése:
A növényzettel fedett felület jelentősen nőtt, az eredeti 149 m2-ről 269 m2 – re (15%-ról 31%-ra mintegy 16%-al), ami a tér használati funkcióját (főként áthaladás és rövid ott tartózkodás) tekintve jelentős eredmény. Pozitívum továbbá, hogy a területről nem került fa kivágásra, és a helyben fellelhető évelők közül is amit csak lehetséges volt megőriztek, átültettek az újonnan létesített növényágyakba.
A fajszám tekintetében ez a következő képen alakult.
Fás állomány: Az eredeti 2 példány, 2 faj, 5 példánnyal, és egy további fajjal gazdagodott. A fajok megválasztásának elsődleges szempontja a jó várostűrés volt.
Cserjék: Az eredetihez képest a cserjék fajszáma 2 fajjal gazdagodott, melyek 306 példányban jelennek meg a területen.
Évelő növények: Az eredeti állapotban nem voltak jelen évelő növények a területen. Az átalakítás után, ezek fajszáma 13 mindösszesen 1677 példányban.
A fajok kiválasztásánál törekedek a kevert évelőket tartalmazó kiültetésre, a fauna számára búvóhelyet nyújtó fajokra.
A fajok kiválasztásának elsődleges szempontja a jó várostűrés volt, ami az adott jelentős környezeti terhelést tekintve érthető, mégis meg kell jegyezni, hogy az ökorelevancia elve csak korlátozottan érvényesül.
Szintén nem volt teljes mértékben sikeres a növényzet által történő környezeti állapot javítás, tekintve, hogy az Üllői út felől érkező jelentős szennyezés szűrés nélkül érkezik a területre.
Ajánlás:
A jövőben ajánlott az ökorelevancia elvének szélesebb körű érvényesítése, több honos faj alkalmazása.
Szintén megvizsgálandó, hogy mely növényfajok és fajták azok, melyek leginkább megfelelnek az elérni kívánt humán-egészségügyi céljainknak, többek között a légszennyezés szűrő funkciónak.
|
5. Anyaghasználat
|
75/100
|
Meglévő állapot:
A tervezési területen az átalakítás előtti állapotában több újra felhasználható anyag található. Jelenlegi állapotukban elpiszkolódottak, de megfelelő tisztítás és felületkezelés után jól használhatóak a kiemelt növényágyakat szegélyező mészkőtömbök. Könnyen újrahasznosítható a kiskockakő burkolat valamint a bontott aszfalt burkolat újrahasznosítható alapként.
Tervezők stratégiai célja:
A tervezők stratégiai célként a meglévő anyagok közül minél több használatban tartás illetve újrahasznosítása volt.
Megvalósulás értékelése:
Használatban tartott (azaz eredeti funkciójukban újra felhasznált) anyagok:
· 110 m2 bazalt kiskockakő burkolat, korábbi funkciójában újra felhasználva.
· 132,7 fm mészkőtömb, ülőtámfalként újra felhasználva.
· 3 db hulladékgyűjtő, melyek újrafestés után továbbra is hulladékgyűjtőként funkcionálnak a területen.
Újrahasznosított (azaz korábbi funkciójuktól eltérő módon újra felhasznált) anyagok:
· A területről elbontott aszfalt burkolat, alapnak felhasználva bekerült az új burkolat alá.
Az építési anyagokon túl a terület felújítás előtti növényállománynak jó állapotú példányai is átültetésre kerülnek az újonnan létesített növényágyakban. Ez mintegy 30m2-en valósul meg, és a „kitisztítandó” növényállomány 60%-át jelenti. Az újra nem ültethető növényanyagot pedig helyben darálják, és a földbe forgatva, annak javítását végzik vele.
Ajánlás:
Összefoglalva elmondható, hogy a területen az elbontott mintegy 72 m3-anyagból 26m3 kerül valamilyen formában újra felhasználásra. Ez 36%-ot tesz ki. A felhasznált anyagok teljes bekerülési összegének arányában kifejezve 29%.
Ez az arány igen jó eredménynek mondható, és kijelenthető, hogy az újraszanált anyagok mennyiségének tekintetében a kitűzött stratégiai célt sikerült elérni.
|
6. Humán és társadalmi tényezők
|
58/144
|
Meglévő állapot:
Az Angyal István park jelenlegi funkciójában kevéssé alkalmas pihenő funkció kielégítésre. Leromlott állapota, viszonylag kis növényborítottsága, az árnyékoló felületek hiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jelenleg a hajléktalanok kivételével az emberek kizárólag gyors keresztülhaladásra használják a területet.
Tervezők stratégiai célja:
A tervezők stratégai céljai a humán igények kielégítése szempontjából a következők voltak:
· A találkozóhely funkció erősítése
· Az iparművészeti múzeum számára „előtér” létesítése
· Társadalmi interakcióra alkalmas hely létrehozása
· Közbiztonság javítása a területen
· A Green City elvek ismertetése
Megvalósulás értékelése:
Jellegéből, elhelyezetéséből adódóan ez a terület soha nem lesz egy hosszas itt tartózkodásra hívogató terület, de nem is erre törekedtek a tervezők. Alapvető cél a találkozó funkció erősítése volt ebben a forgalmas közlekedési csomópontban, és a találkozási eltöltött hosszabb rövidebb idő kellemes körülmények között való eltöltésére alkalmas hely kialakítása.
A közérzet javítására tett intézkedés többek között a növényesített felületek jelentős (16%-al történő) növelése. A tér szerkezetének átláthatóbbá tétele, a növénykiültetés magasságának korlátozásával, és a tér használati funkciójának kifelé fordításával, azaz az ülőhelyek az Üllői út felé történő pozicionálásával.
További humán igényeket kielégítő adottság a területen a meglévő MOL BUBI állomás is, mely a kerékpározást, mint fenntartható közlekedési formát népszerűsíti, és teszi elérhetővé a saját kerékpárral nem rendelkező lakosság illetve látogató közönség részére.
Humán szolgáltatás biztosít az eddig semmiféle identitással nem bíró Angyal István parkban, az a 3 méteres acéllemezből hajtogatott köztéri installáció, mely Angyal István (’56-os hős) emlékére létesült, és egy tőle származó idézetet tartalmaz.
Ajánlás:
A területen a környezeti nevelésre fordított törekvés kimerül egy, a projektről szóló tájékoztató táblában, melyen röviden vázolásra kerül a biodiverzitás fontossága valamint bemutatásra kerülnek a Green City elvek. Ezen túlmenően egyén környezeti nevelési eszköz, szelektív hulladékgyűjtő, stb. nem jelenik meg a területen. Javasolt a jövőben erre nagyobb hangsúlyt fektetni.
Ezen túlmenően azzal a további javaslattal élnénk, hogy amennyiben azt a területre vonatkozó előírások lehetővé teszik, a további fenntarthatósági projektek során a tervezők fordítsanak nagyobb hangsúlyt a humán egészség megőrzésére, azaz jelen esetben a környezeti elemek javítására. Például egy, a területet körülvevő levegőtisztító zöld gyűrű létesítésével.
|
7. Energia
|
25/49
|
Meglévő állapot:
A park jelenlegi állapotában a levegőminőség-mérő állomás valamit az automata öntözőrendszer jelenti a napi energiahasználatot. Ez az állapot a felújítás után is változatlan marad, hisz a környező közlekedési felületek kivilágítása feleslegessé teszi külön köztéri világítási rendszer kiépítését. A terület így is jól belátható, az éjszakai órákban is.
Tervezők stratégiai célja:
A fentiek tekintetében a tervezők elsősorban az építkezés és fenntartás energiaszükségeltének minimalizását jelölték meg a stratégiában célként.
Megvalósulás értékelése:
Elmondható, hogy az újrafelhasznált anyagok mennyiségét, valamit az újonnan beépített anyagok származási helyét és azok gyártóinak környezetértékelési rendszerét figyelembe véve az építés energiaszükségletének minimalizálása stratégiai cél sikeresen elérésre került. A fenntartási igények csökkentését a kevésbé fenntartás igényes növényfajok használatával, valamit a gyomosodást gátló fenyőkéreg takarás alkalmazásával sikerült elérni. Tervezői becslések szerint ezzel a fenntartás élőmunka igényét mintegy 50%-al csökkentve. Az építmények, utcabútorok tartós anyagból készültek, gondos kivitelezéssel, élettartamuk hosszú. Új energiaigényes gépészeti eszközöket nem terveztek.
|
Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.
2014-09-30 Budapest